Böröcz Márta - gyertyatartók

Böröcz Márta 1938-ban született Pápán és 1962-ben diplomázott az Iparmüvészeti Főiskola kerákia szakán. Utána rögtön a saját műtermében kezdett dolgozni önálló iparművészként. Férje, Koncz Ernő is keramikus. 

Ezek a gyertyatartók tőle 15 cm magasak: 

Muharos Lajos

Muharos Lajos 1941. április 13-án született Balassagyarmaton. 1956 és 60 között Szombathelyen volt gimnazista, majd felvételt nyert az Iparművészeti Főiskolára, ahol 1965-ben diplomázott. Mesterei Kopcsányi Ottó és Nagy József voltak. 

A bejegyzés szomorú aktualitását az adja, hogy készültem egy vele való beszélgetésre, de sajnos erre már nem kerül sor, mert 2023. június 4-én a mester elhunyt. 

Visszahúzódó ember lévén sokat nem olvashatunk róla, de itt értőn méltatják a munkásságát, itt egy remek kisfilmet nézhetünk meg vele és néhány munkájával itt is találkozhatunk. 

Nagyon kedvelem a humorral átszőtt apró figuráit, ezekből válogattam párat mára. 

aktuális kedvencem ez a csodaszarvas :)

a kis ötvös figurák különböző tárgyakat kalapálnak :)

a sárkányölő Szent György motívum nagyon sokszor előkerül a munkásságában

ez a négykerekű ló volt az első kedvencem tőle

a csengettyűk nem csak viccesek, de a hangjuk is szép, bár ezt a fotó nem adja vissza

Én személy szerint köszönöm Muharos Lajosnak a sok mosolyt, amit az évek alatt az arcomra csalt a munkáival. 

Török János : Hékás

Török János az államosítás utáni magyar porcelángyártás megkerülhetetlen tervezője. Figuráit itthon és szerte a világon ismerik és elismerik, komoly gyűjtemények témája többek között az ő munkássága. Neve összeforrt a Pécsi Porcelángyárral, pedig az ország egy másik fontos kerámiaközpontjából érkezett. Mezőtúron született 1932-ben. Nem volt egyszerű gyermekkora és fiatalsága, de szerencsére tehetségét felfedezték és felvételt nyert az Iparművészeti Főiskolára. Ő is Borsos és Gádor növendék volt, 1956-ban diplomázott. Még ebben az évben Pécsre került az éppen újjáéledő Zsolnay gyárba. Maga dönthette el, hogy étkészleteket vagy figurákat mintáz. Utóbbit választotta. A figurális művészet végig kísérte a pályafutását. Első kerámiaszobrain még érződött a főiskolai hatás, a természethű ábrázolás, de a 60-as évektől elfordult ettől a kifejezési módtól. Absztrakt és elvont formák kerültek már ki a keze alól.A 70-es évektől groteszk, humoros figurákat készített. Munkássága térplasztikákra is kiterjedt, tervezett emléktárgyakat, plaketteket. Dolgozott, agyaggal, pirogránittal és porcelánnal is. 

Amikor felfedeztem őt magamnak, nagyon sajnáltam, hogy 1996-ban meghalt, mert így már nem kereshettem fel. 2015-ben viszont az özvegyével sikerült találkoznom és nagy élmény volt a vele való beszélgetés. Korabeli fotókat láthattam és olyan történeteket hallhattam, amik sajnos nem szerepelnek egy könyv vagy újság oldalain sem. 

A csőkutyát sokszor Nádor Judit tervezések gondolják, de Török János figurája. A beszélgetés során derült ki, hogy saját pulijuk ihlette a darabot, akit Hékásnak hívtak. A mű és a modellje. :)

Ma csak ezt akartam megmutatni, de közben megtaláltam pár elmentett fényképet. Válogatok az archív fotókból, olyanokat is amelyeken jól ismert darabok prototípusai láthatók. Válogatok régi kiállítások képeiből, illetve olyan darabokról mutatok képeket, amikkel nem sűrűn találkozhatunk. 

középen a gyermek Török János

a munkakönyve a rajzoló tábláján

Török János a műhelyében - korabeli újságcikkből, azért ilyen a minősége

pillanatképek és tárgyak a műhelyből

A főiskola után még a naturális ábrázolás jellemző rá. Szerintem ezek a darabjai is nagyon szerethetők, de a későbbi darabjai hozzák meg az elismerést. 

itt állt régen a kút, amire készült

ez a fiú olvasott a diplomamunkáján egy fának támaszkodva és később dinnyeevő és a mosakodó fiú alakját is róla mintázta

Már ismertebb darabjainak valószínűleg prototípusai:

Béke

korsós lány

Deméter

Köztéri szobrai és munkái is jelentősek:

A Köztérképen itt  olvashattok a sellőről.

Sajnos ezt a kutat már lebontották. 

Ezt a fali kerámiát is már lebontották, de mindenképpen nézzétek meg milyen volt eredetileg, színesben. Itt. 

Térplasztikákban is megjelennek a jól ismert finom porcelán formák pirogránitból és samottból: 

Az archív fotók között találtam ezt a képet, de az utána következő kiállítási képek nem biztos hogy egy időben készültek. Viszont mindenképpen érdekes darabokat fedezhetünk fel rajtuk. Sajnos nem minden kép vagy képrészlet éles, de azt hiszem így is örülhetünk, hogy fennmaradtak. 

kedvencem, a pók

egy tönkrement esernyővázból készült :)

Hihetetlen gazdag életút, rengeteg kedvelt figura és azt hiszem még tartogatott volna meglepetéseket Török János.

A Zsolnay negyedben látható képpel zárom a sort, amit szintén ezen az úton fotóztam anno. Igaz nem minden darab az övé, de a kép így is szenzációs. 

Remélem láttatok tőle olyat, amit eddig még nem!

Törzsök Gabriella és Török János

 A mai poszt leginkább egy kérdés. Ki tud bármit is Törzsök Gabrielláról?  Meg kellet örökítenem Török János figuráját és Törzsök Gabriella vázáját, ha már egy időben, egy helyen voltak és gondoltam ez jó apropó lesz, hogy írjak is róla. De minden keresésem hiábavalónak bizonyult. Egyetlen fotót találtam róla itt. A váza egyértelműen az ő tervezése a formakönyv alapján, bár korábban a Török János figura kezében lévő vázából kiindulva Török tervezésnek gondolták. Mégsem találni a tervezőről sehol semmit. Aki bármit tudna róla mégis, kérem ossza meg. Remélem a blog erre is jó felület, hogy mások is megosszák, ha tudnak valamit a tervezőről.