Török János az államosítás utáni magyar porcelángyártás megkerülhetetlen tervezője. Figuráit itthon és szerte a világon ismerik és elismerik, komoly gyűjtemények témája többek között az ő munkássága. Neve összeforrt a Pécsi Porcelángyárral, pedig az ország egy másik fontos kerámiaközpontjából érkezett. Mezőtúron született 1932-ben. Nem volt egyszerű gyermekkora és fiatalsága, de szerencsére tehetségét felfedezték és felvételt nyert az Iparművészeti Főiskolára. Ő is Borsos és Gádor növendék volt, 1956-ban diplomázott. Még ebben az évben Pécsre került az éppen újjáéledő Zsolnay gyárba. Maga dönthette el, hogy étkészleteket vagy figurákat mintáz. Utóbbit választotta. A figurális művészet végig kísérte a pályafutását. Első kerámiaszobrain még érződött a főiskolai hatás, a természethű ábrázolás, de a 60-as évektől elfordult ettől a kifejezési módtól. Absztrakt és elvont formák kerültek már ki a keze alól.A 70-es évektől groteszk, humoros figurákat készített. Munkássága térplasztikákra is kiterjedt, tervezett emléktárgyakat, plaketteket. Dolgozott, agyaggal, pirogránittal és porcelánnal is.
Amikor felfedeztem őt magamnak, nagyon sajnáltam, hogy 1996-ban meghalt, mert így már nem kereshettem fel. 2015-ben viszont az özvegyével sikerült találkoznom és nagy élmény volt a vele való beszélgetés. Korabeli fotókat láthattam és olyan történeteket hallhattam, amik sajnos nem szerepelnek egy könyv vagy újság oldalain sem.
A csőkutyát sokszor Nádor Judit tervezések gondolják, de Török János figurája. A beszélgetés során derült ki, hogy saját pulijuk ihlette a darabot, akit Hékásnak hívtak. A mű és a modellje. :)
Ma csak ezt akartam megmutatni, de közben megtaláltam pár elmentett fényképet. Válogatok az archív fotókból, olyanokat is amelyeken jól ismert darabok prototípusai láthatók. Válogatok régi kiállítások képeiből, illetve olyan darabokról mutatok képeket, amikkel nem sűrűn találkozhatunk.
középen a gyermek Török János
a munkakönyve a rajzoló tábláján
Török János a műhelyében - korabeli újságcikkből, azért ilyen a minősége
pillanatképek és tárgyak a műhelyből
A főiskola után még a naturális ábrázolás jellemző rá. Szerintem ezek a darabjai is nagyon szerethetők, de a későbbi darabjai hozzák meg az elismerést.
itt állt régen a kút, amire készült
ez a fiú olvasott a diplomamunkáján egy fának támaszkodva és később dinnyeevő és a mosakodó fiú alakját is róla mintázta
Már ismertebb darabjainak valószínűleg prototípusai:
Béke
korsós lány
Deméter
Köztéri szobrai és munkái is jelentősek:
A Köztérképen
itt olvashattok a sellőről.
Sajnos
ezt a kutat már lebontották.
Ezt a fali kerámiát is már lebontották, de mindenképpen nézzétek meg milyen volt eredetileg, színesben.
Itt.
Térplasztikákban is megjelennek a jól ismert finom porcelán formák pirogránitból és samottból:
Az archív fotók között találtam ezt a képet, de az utána következő kiállítási képek nem biztos hogy egy időben készültek. Viszont mindenképpen érdekes darabokat fedezhetünk fel rajtuk. Sajnos nem minden kép vagy képrészlet éles, de azt hiszem így is örülhetünk, hogy fennmaradtak.
kedvencem, a pók
egy tönkrement esernyővázból készült :)
Hihetetlen gazdag életút, rengeteg kedvelt figura és azt hiszem még tartogatott volna meglepetéseket Török János.
A Zsolnay negyedben látható képpel zárom a sort, amit szintén ezen az úton fotóztam anno. Igaz nem minden darab az övé, de a kép így is szenzációs.
Remélem láttatok tőle olyat, amit eddig még nem!
